Ropi 1992.május 27.-én született egy ismerősünknél. Az alom legizgágább kölyke volt, pontosan ezért illett hozzám. Már kölyök korában kiderült, hogy nem fél semmitől és hogy apportmániás. 7 hónaposan a hátára dobtak egy petárdát és szinte észre sem vette.
Ősszel és télen vadászatokra jártunk,amiket nagyon élvezett. Számomra ez igazi csoda volt, hisz teljesen amatőrként belecsöppentünk ebbe a világba és helytálltunk.

Nyaranta meg jött velünk vízi-túrákra, ahol vicsorogva őrizte a hajókat és a sátrakat.

Hihetetlen állóképessége volt,nem okozott neki gondot egy 10 napos bicikli-túra, sőt képes volt este még a labdáját is dobáltatni velünk.

Háromszor voltak kiskutyái és mindig nagyon gondos anya volt.

Először Vadászfai Szilajtól, majd Magor Bárótól, végül pedig Pitypang Tallértól. E három alom sok kölykéből lett temperamentumos, nagyvérű vadászkutya.

Ropinak köszönhetem,hogy a magyar vizsla szerelmese lettem,hiszen egy rendkívül kedves, bújós, intelligens kutya volt, aki mindenkit levett a lábáról.

Ropikát 7,5 évesen 1999. aug. 19-én altattam el, mert rákos lett.