Csoda 2006. január 15.-én született meg egykeként Szorgos és Csokolándy Kalász párosításából.

Csoda bámulatosan jó idegrendszerű, nagyon önálló, önfejű akaratos kutya.

Kölyökkori térdtörése és műtétje miatt sajnos napi szinten nem terhelhető.

Vadászni járunk vele, de csak heti 1x, hogy ne erőltesse túl a lábát.

Szépen dolgozik, bár sokszor süket és vigyázni kell vele a vízparton, mert se nem lát-se nem hall, ha kacsa úszik előtte.

(5 hónaposan átúszta a Dunát Újpest és a Római-part között egy kacsa után. Kajakosok hozták vissza.)

Csoda örökölte anyja túl fűtött temperamentumát, olyan sebzéseket talál meg és hoz vissza, hogy sokszor nem hiszünk a szemünknek.

Van egy érdekes tulajdonsága is: nagyon szépen énekel. Ez a vonyítás, a sikítás és a morgás furcsa keveréke.
Csodának sosem voltak kiskutyái, ivartalanítva lett az első tüzelése után.

Nagyon szeretjük őt, egy vidám, jóindulatú, örökké „röhögő” pofa.

Csodával idős koráig rendszeresen jártunk vadászatokra.
10 évesen nyugdíjaztuk őt, ekkor már csak sétáltunk, kirándultunk vele és szeretgettük a kanapén.

Két hónappal a 13. születésnapja előtt halt meg.
Isten veled drága Csoda, most már tied az összes kacsa…!