menu

Rólunk

kep Gergelyné Zeitler Ágnes vagyok, a Parlagi magyar vizsla kennel alapítója és tulajdonosa.

Mindig is szerettem volna kutyát, de a szüleim nehezen álltak kötélnek…

1992-ben mégis az ő ajándékuk volt az első magyar vizslám, Kamaraerdei-Cifra Artemisz „Ropi”. Még abban az évben egy kant is kaptam mellé, Vadászfai Szilajt.

1993 tele meghatározó dátum lett életemben, mert Ropival lehetőségünk nyílt hajtóként apróvad vadászatokra eljárni, ahol Ropi nagyon szépen helytállt.

Annyira magával ragadott a vadászat hangulata és szépsége, hogy mára szinte minden más hobbi háttérbe szorult az életemben.

Szilajjal kiállításokon értünk el nagyon szép sikereket. Több CAC, CACIB, Fajtagyőztes és Klubgyőztes címmel dicsekedhet.

Az első „PARLAGIVIZSLÁK” 1994-ben születtek meg.

1999-ben ismerkedtem meg a férjemmel, Péterrel, aki egyből megszerette a kutyáimat, szívesen jött velünk vadászatokra és pár év múlva már maga is vezetett vadászaton kutyát.
Azóta ő is vadász emberré vált, bár szívesebben nézi, ahogy a szórón jóízűen belakik a vad, minthogy azt lelője... 

2000-ben született meg Szorgos nevű kutyánk, aki Ropi unokája volt. Vele indultam először munkaversenyen, amelyekre büszkén és egyben elérzékenyülve is gondolok, hisz Szorgos tanított meg engem igazán vadászkutyázni. Vele éltem át, hogy mit jelent bízni egy kutyában és mit jelent úgy együtt dolgozni, hogy szeretjük és tiszteletben tartjuk egymást.
A kutyáim kiképzésénél azóta is a legfontosabb hangsúlyt a megismerésre és a szeretetre helyezem. 

2004-ben megszületett az első kisfiúnk, Szilárd, majd 2013-ban az öccse, Zétény. Ők már a hasamban megtapasztalták a vadászatok minden velejáróját, hiszen a születésük előtti hetekben még mentem hajtani és cipeltem a lelőtt vadakat.

Jelenleg három szuka kutyánk van, ebből kettő saját tenyésztésű, ők Szorgos kölykei. A harmadikat pedig Csehországban vettem Jiri Indra tenyészetéből. Mindhárman aktív vadászkutyák.
Szinte minden nap kint vagyunk a területen, ahol kedvükre futhatnak és kereshetik a vadakat.

Mindig gondosan ügyelek arra, hogy csak olyan szukát vegyek tenyésztésbe, aki rendelkezik a számomra legfontosabb tulajdonságokkal: a szilárd idegrendszerrel és a veleszületett apportkészséggel.
A jó idegrendszert még egy hobbi kutyánál is rendkívül fontosnak tartom, hisz sokszor adódik az életben olyan helyzet, amit a kutyának magától kell megoldania. A félős, ideggyenge kutya ezekben a helyzetekben bizonytalanná, esetleg agresszívvá válhat.

Fedező kanoknál is fő szempontom, hogy rendszeresen vadásszon, mert ezáltal eleve átesik egy idegrendszeri terhelésen.

Nagyon fontos számomra, hogy a kiskutyáim gazdáival jó kapcsolatot ápoljak.

Rendszeresen szervezünk kirándulásokat, gyakorlunk a vizsgákra és aki érzi magában az elhivatottságot, azt nagyon szívesen elvisszük apróvad vadászatokra is.

Büszke vagyok arra, hogy sok olyan gazdából lett mára kutyás hajtó vagy vadász, akik annak idején "csak" egy hobbi kutyát szerettek volna maguknak.

2013. ősz